A cöliákia leggyakoribb tünetei
Előfordulhat azonban, hogy nem a típusos tünetekkel, hanem kevésbé feltűnő módon jelenik meg a betegség: alacsony növés, vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése, osteoporozis vagy a pubertás késése az egyetlen tünet.
A coeliakia örökletes, genetikailag meghatározott betegség.
Ha a családban coeliakiás beteg van, nagy a valószínűsége a coeliakia ismételt megjelenésének. Elsőfokú rokonoknál lappangó formában 10%-ban, aktív coeliakia 2-3%-ban fordul elő. Egypetéjű ikrek között az előfordulás gyakorisága 75%-os mindkét gyermeknél.
A cöliákia indító oka a gliadin ellenes allergiás reakció, de a kórfolyamat során számos autoantitest is termelődik.
Vannak olyan betegségek, melyekkel a coeliakia gyakran társul: fiatalkori cukorbetegség (1. típusú diabetes mellitus), Down kór, a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, allergiás bélgyulladás, rheumatoid arthritis, atópia. Ilyen betegségek esetén a coeliakia kivizsgálását is célszerű elvégeztetni.
Gyakran lehet megfigyelni, hogy meddőség hátterében más klinikai tüneteket nem okozó, enyhe cöliáka áll.
A lisztérzékenység kezelése a glutén mentes diéta betartása.
Leginkább a pillangó alakú bőrpírra figyelnek fel a páciensek, bár az is sokaknak feltűnhet, hogy erős kimerültség gyötri őket, esetleg kiütések, láz is kialakul, és a hajhullás is zavaró lehet. A lupusz egy autoimmun zavar, vagyis egy olyan állapot, melynek során az immunrendszer megtámadja saját szöveteit és szerveit. Általában az úgynevezett szisztémás lupuszt szokták a betegség alatt érteni, bár dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy több típusa is van a kórképnek
A mononukleózis a tünetei, vagyis a láz, a torokfájás, a nyirokcsomó-duzzanat, a fáradtság miatt könnyen összetéveszthető más fertőzésekkel, mint a streptococcus okozta torokgyulladás, a citomegalovírus fertőzés, esetleg HIV fertőzés vagy toxoplazmózis, de a panaszok a leukémia, limfóma általános tüneteihez is hasonlatosak lehetnek. Bizonyos, elhúzódó, gyanút keltő esetekben ezért fontos a laboratóriumi vizsgálat a pontos diagnózishoz. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt a témáról.