Kapillármikroszkópos vizsgálat

Kapillármikroszkópos vizsgálat

Szerző: Immunközpont.hu Létrehozva: 2016.10.06 16:09 | Módosítva: 2024.01.09 16:14

Hideg, zsibbadó ujjvégek, melyek hirtelen elfehérednek, később lilásra is színeződhetnek. Ha ezek a tünetek rendszeres időközönként ismétlődnek, akkor érdemes kivizsgáltatni, mert a háttérben több betegség is meghúzódhat. A kapillármikroszkóppal végzett vizsgálat fontos adatokat szolgáltathat a diagnózishoz és a beteg állapotának követéséhez.

Mi a kapillármikroszkóp?

A kapillármikroszkóppal az ujjak körömágy széli részét vizsgáljuk. A készülékben található speciális hideg halogén fényforrás mellett láthatóvá válik a bőr kapillárisrendszere. A kapillárishurok a bőrfelszínnel párhuzamosan fut, ezért itt jól látható, tanulmányozható.

Mik a kapillárisok?

A kapillárisok hajszálerek, az emberi szervezetben található legvékonyabb erek. A kapillárisokban keringő vér áramlását mikrocirkulációnak, vagy mikrokeringésnek nevezzük. Ez az a folyamat, amelyről a kapillármikroszkóp segítségével pontos képet kaphatunk.

Miért fontos a mikrocirkuláció?

Kapcsolódó cikkünk

Az immunológus tanácsai autoimmun betegek részére, a koronavírus-oltásról

A koronavírussal kapcsolatban most a leggyakoribb kérdés, hogy a krónikus betegséggel élők jelentkezzenek-e az oltásra. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa az autoimmun betegek számára fontos tudnivalókat mondta el.

Az emberi szervezetben – a szaruhártyát kivéve – minden szövetben és szervben van mikrokeringés, ez biztosítja a megfelelő anyagcserét. Ha egy területen romlik a mikrokeringés, akkor az ott található sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, az érintett szövetek károsodása jön létre.

Milyen betegségeknél indokolt a kapillármikroszkópia?

A vizsgálat elvégzése minden olyan betegség esetén javasolt, melynek diagnózisában, vagy nyomon követésében fontos információt szolgáltat a mikrokeringés állapotának felmérése: rossz vér- és oxigénellátással járó betegségek, vénás elégtelenség. A napi gyakorlatban a kapillármikroszkóp az esetek többségében az autoimmun betegségek – progresszív szisztémás szklerózis, Raynaud-jelenség - diagnosztikájához és követéséhez nyújt igen fontos információt.

Kinek javasolt a vizsgálat elvégzése?

Ha épp kivizsgálás alatt áll
A kapillármikroszkópos vizsgálat elvégzését tünetei alapján, bizonyos betegségek gyanúja esetén kezelőorvosa a diagnózis megállapításához javasolni fogja.
Ha már diagnosztizált beteg
A vizsgálat már diagnosztizált betegek esetén, utánkövetés céljából is hasznos. A kapillármikroszkóppal a hajszálerek állapotának változása nyomon követhető, az aktuális vizsgálat eredménye a korábbi képpel összevethető.
Panaszai vannak, de nem tudja, mi okozhatja
Amennyiben még nem áll kivizsgálás alatt, a vizsgálat elvégzése az alábbi tünetek esetén javasolt: hideg, zsibbadó ujjvégek, melyek hirtelen elfehérednek, később lilásra is színeződhetnek. Ha ezek a tünetek rendszeres időközönként ismétlődnek, akkor érdemes kivizsgáltatni, mert a háttérben több betegség is meghúzódhat. Idejében megkezdett terápiával az alapbetegség lefolyását is kedvezően tudjuk befolyásolni, de segítségével megelőzhetjük a romló vérkeringés által okozott olyan szövődményeket is, mint az ujjak elüszkösödése.
 

Autoimmun betegséget jelezhet

A felsorolt tünetek esetén jelentkezhetnek önállóan. Az ujjak elfehéredését a hideg, bizonyos gyógyszerek (pl. érösszehúzó hatásúak) szedése, vagy a stressz is előidézheti. A tünetek azonban gyakran valamilyen egyéb betegség meglétére hívják fel a figyelmet, vagy annak kísérő tüneteként is jelentkeznek. Ez leggyakrabban valamilyen autoimmun betegség, például szisztémás sclerosis, lupus, szkeloderma, reumás ízületi gyulladás, pajzsmirigy alulműködés, vagy érelmeszesedés.

Amit a kapillármikroszkópos vizsgálatról tudni kell

A kapillármikroszkóppal az ujjak körömágy széli részét vizsgáljuk. A készülékben található speciális hideg halogén fényforrás mellett láthatóvá válik a bőr kapillárisrendszere. A mikroszkóppal a kapillárisok, vagy más néven hajszálerekben keringő vér áramlását tudjuk megfigyelni. Dr. Kádár Jánostól megtudtuk, hogy erre azért van szükség, mert ha itt a keringés nem megfelelő, akkor a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, az érintett szövetek károsodása jön létre. A vizsgálat közben a kezelőorvos az ujjak körömágy felőli részét tanulmányozza át mikroszkóp alatt. Ellenőrzi az itt található kapillárisok formáját, sűrűségét, vérteltségét. A vizsgálat elvégzése fájdalommentes. Előkészületet annyiban igényel, hogy elvégzése előtt 2 hétig nem szabad a körömágyat letolni, vagy visszavágni. A körmön lehetőleg ne legyen sem festék, sem zselé.

A nyomonkövetésben is segít

A vizsgálat elvégzése azért is fontos, mert idejében megkezdett terápiával az alapbetegség lefolyását is kedvezően tudjuk befolyásolni, és segítségével megelőzhetjük a romló vérkeringés által okozott olyan szövődményeket is, mint az ujjak elüszkösödése. A kapillármikroszkópos vizsgálat azonban nem csak a betegség diagnózisához nyújt segítséget, de a vizsgálat már diagnosztizált betegek esetén, utánkövetés céljából is hasznos. A kapillármikroszkóppal a hajszálerek állapotának változása nyomon követhető, az aktuális vizsgálat eredménye a korábbi képpel összevethető.

Kapilllármikroszkópos vizsgálatot dr. Kádár János immunológus végzi az Immunközpontban, Budapesten.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Hírek

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.

Szem- és szájszárazság? Így enyhítheti a Sjögren-szindróma tüneteit

Szem- és szájszárazság? Így enyhítheti a Sjögren-szindróma tüneteit

A Sjögren-szindróma az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, ami elsősorban a 30-65 év közötti hölgyeket érinti, és az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetekkel bír. Dr. Kádár Jánost, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakemberét kérdeztük arról, mire érdemes figyelniük a pácienseknek a hétköznapok során.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészségközpontok