Vasculitisek - érgyulladások

Szerző: Immunközpont.hu Módosítva: 2024.07.30 09:30

Az érgyulladásos betegségek jellemzője az erek (arteriák, ritkábban vénák) gyulladása testszerte. A beteg ezek közül elsősorban a bőr ereinak gyulladását észleli.

Vasculitisek - érgyulladások kóroki háttere

Többnyire immunkomplexek által kiváltott gyulladás. Másodlagos formái daganatos megbetegedések, más autoimmun betegségek mellett fejlődnek ki.

Az elsődleges formáinak eredete jórészt ismeretlen, legtöbbnek okaként azonban fertőzések jönnek számításba. A fertőzések lehetnek vírusosak, bakteriálisak. A betegség kifejlődéséhez azonban a fertőzés mellett genetikai háttér is szükségesnek látszik.

Vasculitisek - érgyulladások tünetei, formái

A vasculitisek - érgyulladások tünetei attól függenek, hogy a betegség mely ereket érinti. Az alábbi vasculitis - érgyulladás formákat ismerjük:

Poliarteritis nodosa

Kapcsolódó cikkünk

Ismerje meg a CREST-szindróma 5 tünetét!

Télidőben gyakran a Raynaud-jelenség figyelmeztet elsőként a kezdődő betegségre. A hideg levegő hatására elfehéredő, elkékülő ujjvégek autoimmun betegséget is jelezhetnek, mely megfelelő kezelés nélkül akár az ujjak végleges deformálódásához is vezethet.

A betegség lényege a kis vagy közepes nagyságú arteriák gyulladása. Attól függően, hogy mely szervben lévő arteriák gyulladtak, jelentkeznek a tünetek.

Ritka betegség.

Az esetek 70%-ban érintett a vese, így jellemző tünete a veseelégtelenség, magasvérnyomás. Emellett tünetek lehetnek: ideggyulladás, ízületi gyulladás, bőrtünetek, hasi panaszok, szívpanaszok.

Allergiás granulomatosis és angiitis (Churg-Strauss)

Ritka. Allergiás kórelőzménye van (asztma, szénanátha). Tünetei: tüdőgyulladás, bőrérintettség, ideggyulladás, ízületi gyulladás, vesegyulladás.

Wegener granulomatosis

Ritka betegség. A felső és alsú légutak ereinek gyulladása, ezáltal tünetei elsősorban légúti tünetek: nátha, orrmelléküreg-gyulladás, garatgyulladás, tüdőgyulladás. Társulhat hozzá vesegyulladás, bőrgyulladás.

Elsősorban középkorú férfiakban fordul elő.

Tünetei a felső és alsúlégúti tünetek mellett a láz, hőemelkedés, levertség, fogyás. Kórjelző a vérköpéssel járó köhögés.

A betegség prognózisa elsősorban a minél korábbi diagnózistól függ.

Hiperszenzitív vasculitisek

Típusos immunkomplex betegség. A szervezet által termelt antitest kötődik az antigénhez. A kettő együtt immunkomplexet képez, mely lerakódik az erek falában, ahol gyulladást okoz.

Ide tartozó betegségek: szérumbetegség, kevert krioglobulinémia, gyógyszerek kiváltotta immunkomplex érgyulladás, Henoch Schönlein purpura

Óriássejtes arteritis

Jellemzően 50 év felett jelentkezik, gyakran érinti a halánték artériát. Gyakran társul hozzá hirtlen kialakuló, nagyfokú, mozgásképtelenséggel járó izomfájdalom.

Nem ritka. Nehezen diagnosztizálható, mivel jellegzetesen általános tünetekkel indul: hőemelkedés, láz, rossz közérzet, fogyás, (egy vagy kétoldali) fejfájás.

Súlyos következménye a féloldali vakság.

Hírek, melyeket mindenképp olvasson el!

Takayasu arteritis

Az aorta és ágainak gyulladásos megbetegedése, mely az érintett erek elzáródásához vezet.

Tünetei elsősorban az erek szűkületéből adódnak, így pl. végtagok mozgatása során kialakuló fájdalom. Emellett általános tünetek jelentkeznek: hőemelkedés, fáradékonyság.

Döntően 40 év alattiakat, elsősorban nőket érint. Európában genetikai okok miatt ritkább, Ázsiában gyakoribb.

Kawasaki betegségraynaud jelenség

8 év alatt gyermekek hirtelen kezdődő betegsége bőr- és nyálkahártyatünetekkel, nyirokcsomóduzzanattal, ritkán szívinfakrtussal.

Japánban gyakoribb, nálunk ritka.

Buerger kór

Fiatal, 40 év alatti, erős dohányos férfiak betegsége. A végtagok kis és közepes arteriáit, vénáit érinti. Jellmező a genetikai háttér: HLA-A9 és B5 pozitivitás.

Tünetek az érszűkülettel függenek össze: Raynaud jelenség, mozgatásra jelentkező végtagfájdalom, bőrelváltozások.

Behcet kór

Legelső és leggyakoribb tünetei a szájnyékahártya viszatérő, és magától, maradvány nélkül gyógyuló aftái. Emellett a nemi szervek hasonló fekélyesedése jellemző. Tünetek lehetnek még a szemgyulladás, felületes tromboflebitis, ízületi gyulladás, bélfekélyek.

Vasculitisek - érgyulladások kezelése

A vasculitisek - érgyulladások kezelése betegség, stádium és egyénfüggő. Szerepet kapnak gyulladásgátló gyógyszerek, immunszupresszánsok, értágítók, tüneti szerek.

Vasculitisek, érgyulladások diagnózisa, kezelése magánrendelőben Budapesten neves szakorvosok által.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt

Bejelentkezés  kezelésére:

Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista

Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627 

Email: info@immunkozpont.hu

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Páciensek mondták

Nagytudású

Szinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!

További vélemények

Hírek

Akár súlyos csípő- és vállfájdalmat is okozhat a polymyalgia rheumatica

Akár súlyos csípő- és vállfájdalmat is okozhat a polymyalgia rheumatica

A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.

„Miért lettem autoimmun beteg?”

„Miért lettem autoimmun beteg?”

Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK