A cöliákia leggyakoribb tünetei
Előfordulhat azonban, hogy nem a típusos tünetekkel, hanem kevésbé feltűnő módon jelenik meg a betegség: alacsony növés, vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése, osteoporozis vagy a pubertás késése az egyetlen tünet.
A coeliakia örökletes, genetikailag meghatározott betegség.
Ha a családban coeliakiás beteg van, nagy a valószínűsége a coeliakia ismételt megjelenésének. Elsőfokú rokonoknál lappangó formában 10%-ban, aktív coeliakia 2-3%-ban fordul elő. Egypetéjű ikrek között az előfordulás gyakorisága 75%-os mindkét gyermeknél.
A cöliákia indító oka a gliadin ellenes allergiás reakció, de a kórfolyamat során számos autoantitest is termelődik.
Vannak olyan betegségek, melyekkel a coeliakia gyakran társul: fiatalkori cukorbetegség (1. típusú diabetes mellitus), Down kór, a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, allergiás bélgyulladás, rheumatoid arthritis, atópia. Ilyen betegségek esetén a coeliakia kivizsgálását is célszerű elvégeztetni.
Gyakran lehet megfigyelni, hogy meddőség hátterében más klinikai tüneteket nem okozó, enyhe cöliáka áll.
A lisztérzékenység kezelése a glutén mentes diéta betartása.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.