A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.
A környezeti tényezők és az autoimmun betegségek közötti kapcsolat egyelőre kevéssé ismert, de általánosságban elmondható, hogy a szélsőséges hőmérséklet, a páratartalom és az UV-sugárzás az autoimmun betegségben szenvedő betegek tüneteinek fellángolását vagy súlyosbodását okozhatja – mondja dr. Kádár János.
A sclerosis multiplexben szenvedő betegek körülbelül 60-80 százaléka tapasztalhatja, hogy ha olyan külső hatás éri, ami megemeli testhőmérsékletüket (magas külső hőmérséklet, láz, forró szauna, testmozgás), az a neurológiai tünetek átmeneti súlyosbodásával jár, és látási zavarokat okoz. Az ún. Uhthoff-szindrómát az idézi elő, hogy a magasabb testhő lelassíthatja vagy blokkolhatja az elvékonyodott myelinhüvely idegimpulzus vezetését. A betegek fáradtságra, gyengeségre panaszkodnak, egyensúlyi nehézségeket, homályos látást, valamint memória- és koncentrációs problémákat tapasztalnak. Szerencsére a tünetek átmenetiek (24 óránál rövidebb ideig tartanak), és a testhőmérséklet rendeződésével megszűnnek.
-A sclerosisos betegeknek fontolóra kell venni a kimelegedéssel járó sporttevékenységek, a forró fürdő vagy szauna kerülését. A melegebb nyári napokon pedig ajánlott hűvösebb környezetben tartózkodniuk.
A nyár a szisztémás lupus erythematosusszal (SLE) élők számára is kihívásokkal teli lehet. Ez az autoimmun betegség a belső szervek gyulladását, valamint különböző mértékű károsodását okozza. A lupusszal élők esetében a napsugárzás a bőrtünetek felerősödése mellett hőemelkedést, lázat, ízületi fájdalmakat okoz, és a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok fellángolásához vezethet. Mivel a lupus fokozza a bőr fényérzékenységét, ezért a betegek számára még a minimális mennyiségű UV-fény is komoly következményekkel járhat. Súlyos bőrgyulladás, erősen viszkető kiütések, fájdalmas hólyagok és duzzanatok jelentkezhetnek a napfénynek kitett bőrfelületeken. A betegség jellegzetes tünetei az arcon és az orrnyergen megjelenő, pillangó alakú bőrpír (cutan lupus erythematosus) és az arcon, nyakon, mellkason kialakuló korong alakú, pikkelyszerű elváltozások (discoid lupus erythematosus).
-A betegeknek mindig fokozottan oda kell figyelniük a fényvédelemre: magas faktorszámú fényvédő krém használata és lehetőség szerint UV-védelemmel ellátott ruházat viselése javasolt. Az érintettek kerüljék a fényérzékenységet okozó gyógyszereket és kozmetikumokat, és autóik ablakain is célszerű UV-védelemmel ellátott árnyékolókat használni. Utazásaik megtervezésekor is gondoskodjanak az UV-védelemről, különösen ha a mediterrán térségben, egzotikus országokban vagy magas hegyekben szeretnének pihenni és kikapcsolódni, ahol extrém magas UV-sugárzásra számíthatnak.
A dermatomyositis az izmok és a bőr gyulladásos károsodásával járó autoimmun betegség, amelyben szintén nagy körültekintést igényel a fényvédelem. Ha ugyanis a betegek több időt töltenek a napon, a napsugarak által érintett bőrfelületeken (arc, dekoltázs, karok, lábfej) jellegzetes vöröses-lilás kiütések, duzzadt, kiemelkedő csomók alakulnak ki, a szem ödémássá válik, de a napfény súlyosbíthatja a betegséggel együtt járó fáradtságérzést és izomgyengeséget is.
-Fontos, hogy a dermatomyositis-szal élő betegek is tisztában legyenek azzal, hogy felhős időben sincsenek biztonságban, mivel az UV-sugárzás akár 80 százaléka áthatolhat a felhőkön. Emellett a víz közelében végzett szabadidős tevékenységek is óvatosságot igényelnek, mivel a visszaverődő UV-sugárzás is károsíthatja a bőrt. Elengedhetetlen a megfelelő védőruházat viselése, valamint 30-nál magasabb faktorszámú, UV-A és UV-B sugarak ellen is védelmet nyújtó fényvédő krém használata javasolt.
A hirtelen hőmérséklet-változások kerülése, a tudatos fényvédelem, a megfelelő hidratálás és a légkondicionált környezetben való tartózkodás minimalizálhatja az autoimmun betegek szervezetét érő hőhatásokat. Mindezek mellett fontos, hogy az autoimmun betegséggel együtt élők nyáron is a kezelőorvos által előírt előírt módon szedjék gyógyszereiket.
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.