A következő hónapokban több időt töltünk a szabadban, így fontos felkészülni a ránk leselkedő veszélyekre is.
Kullancsokkal ma már nem csak az erdei séták alkalmával, de egyre gyakrabban a játszótereken, udvarokban is találkozhatunk.
Az általuk terjesztett betegségekkel és a fertőzés tüneteivel kapcsolatban feltett kérdéseinkre dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa válaszolt.
A kullancsok által terjesztett két emberekre is veszélyes betegség közül csak a ritkább, vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis) ellen létezik védőoltás.
A védőoltás főként azoknak ajánlott, akik például erdei vagy mezőgazdasági munka, vadászat, horgászat, sportolás, gombászás, gyógynövénygyűjtés közben gyakran töltenek hosszabb időt a természetben.
A szintén súlyos következményekkel járó Lyme-kór ellen viszont nincs, ezért a legjobb védekezés továbbra is a megelőzés, illetve a mielőbbi felismerés és a kullancs eltávolítása.
Ha kullancsveszélyes helyen tartózkodunk, a látható bőrfelületeket érdemes rendszeresen ellenőrizni, a nap végén pedig a teljes testfelületet alaposan átvizsgálni.
Ne feledkezzünk meg a hajlatokról, a lábujjak közötti részekről és a hajas fejbőr áttekintéséről sem!
Ha valahol a bőrünkben felfedezzük a vérszívót, azonnal távolítsuk el.
A patikában kapható speciális eszköz, de akár kézzel vagy közönséges csipesszel fogjuk meg óvatosan a szájszerve mögött, és erőteljes csavaró mozdulattal húzzuk ki.
Ha beszakad a bőrben a szájszerve, akkor se próbáljuk meg kivenni, mert csak gyulladást okozhatunk. Rendszerint később magától kiesik. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha nem tudjuk megfogni és kihúzni az élősködőt.
A Lyme-kórt az egyes kullancsokban megtalálható baktérium, a Borrelia burgdorferi okozza.
A Lyme-kór általános tünetei egy-négy héttel a fertőzött állat csípését követően jelentkeznek. Először a jól ismert kör alakú folt formájában, de a bőrtünettel egy időben sokan számolnak be influenzaszerű panaszokról (láz, fejfájás, nyirokcsomó duzzanat) is.
A gyógyulás esélyei akkor a legjobbak, ha korai stádiumban felfedezzük a fertőzést. Ilyenkor antibiotikum több hetes szedésével tudjuk megelőzni a szövődmények megjelenését. Ezért nagyon fontos a legkisebb gyanús tünettel minél hamarabb felkeresni az orvost.
A fertőzött vérszívó csípése közben a baktérium a szervezetünkbe jut és ennek kockázata egyenes arányban nő a bennünk eltöltött idővel, ezért fontos a bőrünkbe fúródott kullancsot mielőbb eltávolítani.
Ha a betegség felismerése és kezelése korai stádiumban nem kezdődik meg, később – akár hetekkel, vagy hónapokkal a csípés után - testszerte jelentkezhetnek a változatos, több betegségre is hasonlító tünetek: ízületi- és izomfájdalom, izomgyengeség, szív- és idegrendszeri problémák.
Kései stádiumban az antibiotikumok adása mellett is nehezebben szűnnek meg a tünetek, a gyógyulás több időt vehet igénybe.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kezelésére: |
ImmunközpontÁrlista+36 (70) 617 3627 |
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.