Rheumatoid arthritis (RA) néven is ismert az ízületi gyulladás autoimmun formája. Nevével ellentétben azonban a betegség tünetei nem korlátozódnak kizárólag az ízületekre. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen panaszok fordulhatnak még elő a betegeknél és mit tehetünk a kezelés érdekében.
Az immunrendszer fontos védekező funkciót lát el a szervezetben. Felismeri a szervezetbe került kórokozót és támadást indít ellene. Az autoimmun betegségek során azonban a felismerés folyamatába hiba csúszik, a szervezetünk saját sejtjeit véli ellenségnek, így immunrendszerünk a saját testünk ellen száll harcba.
A rheumatoid arthritis is egy autoimmun betegség, a hibás immunválasz itt elsődlegesen az ízületekben okoz tüneteket. A sokízületi gyulladást azonban az orvosok a szisztémás betegségek közé sorolják, ami azt jelenti, hogy tünetei az egész szervezetre hatással lehetnek – magyarázza dr. Kádár János. A betegség következtében elváltozások alakulhatnak ki többek között a szemben, a szívben, csontban és a tüdőben is. Ezen kívül előfordulhatnak a szervezet kisereinek gyulladásával „vasculitisével” járó kórképek is.
A betegség korai tünetei rendszerint az ízületekben jelentkeznek, a reggeli ízületi fájdalom és merevség a kórkép által okozott egyik jellegzetes kezdeti panasz. Az ízületekben kialakult gyulladás a porcok lebontását okozhatja. Emiatt az ízületben lévő csontok egymáshoz dörzsölődnek. Ha ez az állapot tartósan fennáll, az végleg károsíthatja az ízületeket.
A sokízületi gyulladás gyakran társul más autoimmun betegségekkel, ilyen például a Sjögren-szindróma. Ez a kórkép a szem- és szájnyálkahártya szárazságot okozó tüneteiről ismert. A nyáltermelés visszaesése miatt nyelési nehézség, fogínygyulladás is jelentkezhet, a könnytermelés csökkenése miatt pedig megnő a szembetegségek, gyulladás és szaruhártya károsodás kockázata.
A betegek nagy százalékánál a tüdőben is elváltozásokat okoz a RA. Reumás csomók jelenhetnek meg a tüdőben és a tartós gyulladás miatt légzési nehézségeket okozó tüdőfibrózis is kialakulhat. A krónikus gyulladás az erek falát is károsítja, emiatt megnő az érelmeszesedés, szívbetegségek és vérszegénység kockázata.
A krónikus fájdalom is okozhatja, ha a betegnél viselkedésbeli változások, „ködös agy” és depresszió jelentkezik. A mozgásszegény életmód felerősítheti ezeket a tüneteket, de akár az agyi artériák károsodása is állhat a háttérben. A betegség kezelésére tartósan szedett fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentő gyógyszerek mellett a betegeknél fontos rendszeres időközönként a vese- és májfunkció ellenőrzése is.
A sokízületi gyulladás nem gyógyítható, de jó esetben az események megállíthatóak. A tüneteit lehet kezelni, a betegek életminőségét lehet javítani. A kezelésben fontos a korai diagnózis, így idejében beavatkozva megfelelően le lehet lassítani az állapotromlást. A gyógyszerek mellett fontos figyelni a táplálkozásra és a rendszeres mozgásra is. Lényeges a rendszeres orvosi kontroll, a betegek állapotának nyomon követése.
Rendelési helyszín:
Rendelés típusa:
További véleményekAz ő átfogó megértése a betegség jellegéről és az aktuális terápiás lehetőségekről nagyon segítő volt számomra. Kiemelkedő figyelmet fordított a betegség progressziójának követésére és a megfelelő gyógyszeres kezelésre. Az általa nyújtott támogatás és szakértői tanácsok segítettek megbirkózni a Bechterew-kór okozta kihívásokkal.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.