A nyári melegben gyakran kipirulunk, ha azonban ez az állapot tartóssá válik, fényérzékenység és ízületi fájdalmak is jelentkeznek, az már autoimmun betegséget is jelezhet. A lupusz sajátossága, hogy sokszor alattomosan és hétköznapi panaszokkal jelentkezik, melyek ráadásul több más, gyakori kórkép jelei is lehetnek. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy a betegség a szó klasszikus értelmében véve nem gyógyítható, de idejében megkezdett kezeléssel az állapotromlás és a szövődmények megelőzhetők.
A szisztémás lupusz (SLE) - teljes nevén lupus erythematosus, szó szerinti jelentése: vörös farkas – a betegség kapcsán kialakuló bőrpír tüneteire utal. Több megbetegedés nevében is szerepel ez az elnezevés. A szisztémás lupusz erythematozus egy krónikus autoimmun-betegség, melynek következtében a belső szervek gyakran begyulladnak, és különböző mértékben károsodnak. Tünetei közé tartozik a test mindkét oldalán jelentkező, jellemzően a kisebb ízületeket érintő gyulladás, a láz, vagy hőemelkedés, és a laborvizsgálatok is gyulladásra utaló eltéréseket mutathatnak.
A legjellemzőbb mégis az arcon megjelenő, pillangó alakú bőrpír. Hasonló tünetek a kézfejeken, a körömágyak körül is jelentkezhetnek. A bőr fényérzékenysége miatt a bőrtünetek a napfény hatására erősödhetnek. A bőrgyulladás ennek az immunológiai rendszerbetegségnek a fellángolásához vezethet, provokáló tényező.
A lupusz nevében a szisztémás jelző az egész testre kiterjedő tünetekre utal. A bőrpír és az eddig felsorolt panaszok mellett elváltozások jelentkezhetnek a belső szerveknél is. Vese- és mellhártyagyulladás, vérszegénység, vérkép eltérések figyelhetők meg. A betegség érintheti a tüdőt és szívet is. A betegség diagnózisát nemcsak a tünetek sokszínűsége, de a más kórképekhez való hasonlósága is nehezíti: ilyen az arthitis, vagy a szintén rejtélyes fájdalmakat és krónikus fáradtságot okozó fibromyalgia. A lupusz megkülönböztető jelei egyértelműen a bőrtünetek és az ízületi fájdalom együttes jelentkezése, de emellett laboratóriumi vizsgálatok is segítenek a diagnózisban.
Érdemes figyelnünk a tünetekre, mert az idő itt is döntő tényező: a kezelés célja a gyulladásos folyamatok mérséklése, a szervkárosodások megelőzése. Erre szteroidok, immunmoduláns szerek és a folyamatokba direkt beavatkozó információátvitelt gátló készítmények szolgálhatnak. Tüneti szerként a bőrpanaszok enyhítésére kortikoszteroid tartalmú krémek javasolhatók.
Habár a betegség előfordulása viszonylag ritka, - világszerte 5 millió beteget érint - nők körében tízszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Jellemzően a 20 és 40 év közötti korosztályt érinti leginkább. Kialakulásában fontos tényező még az örökletesség.
Kialakult betegség esetén fontos a napvédelem, a dohányzás kerülése és a rendszeres testmozgás. Szánjunk elegendő időt a pihenésre: a lupusz miatti fokozott fáradtság leküzdésére a betegek alvásigénye akár napi 10-12 órára is növekedhet. A mentális egészség megőrzése ugyanilyen fontos. A betegség gyakori velejárója a depresszió és az idegesség. Érdemes ezek kezeléséhez szakember segítségét igénybe venni, illetve hasznos lehet egy sorstársakból álló csoport felkeresése is.
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.