Az immunrendszer normálistól eltérő működésének következménye immunhiányos állapot gyakoribbá váló fertőzések, allergia, vagy autoimmun betegség is lehet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló rendellenességeket.
Az immunrendszer normálistól eltérő működésének következménye immunhiányos állapot gyakoribbá váló fertőzések, allergia, vagy autoimmun betegség is lehet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló rendellenességeket.
Az immunrendszer fokozott működésének egyik leggyakoribb és hazánkban is egyre többeket érintő megjelenési formája az allergia. Az allergiás beteg immunrendszere a környezetben található ártalmatlan anyagokat is veszélyesként értelmezi, ezért védekező immunreakciót, „támadást” indít ellene – magyarázza dr. Kádár János, immunológus. Az immunrendszer érintettsége kapcsán az asztmát is fontos megemlíteni, melynek kezelésében szintén fontos szerepet játszanak az immunrendszer túlműködését csökkentő készítmények.
A túlműködés másik megjelenési formái az autoimmun betegségek, melyek során az immunrendszer önmaga ellen fordul, normálistól eltérő működésével a test saját szöveteit pusztítja el. A terápia elsődleges célja ezért a túlműködés mérséklése, így az egyes betegségek tünetei is jelentősen javíthatók – részletezi az Immunközpont főorvosa. Az autoimmun betegségek gyakrabban fordulnak elő hölgyek körében, kialakulásuk pontos oka nem tisztázott, de megfigyelhető a családi halmozódás. Legismertebb formái a sokízületi gyulladás, a gyulladásos bélbetegségek, lupusz, szklerózis multiplex, az autoimmun pajzsmirigybetegségek és az 1-es típusú cukorbetegség.
Immunhiányos állapot genetikai rendellenesség következtében is kialakulhat, de alulműködést bizonyos betegségek, vagy gyógyszerek is előidézhetnek. Az immunrendszer működést csökkentő betegség az AIDS: a HIV fertőzés hatására az immunsejtek elpusztulnak, így a betegség előrehaladtával a szervezet egyre védtelenebbé válik a kórokozókkal szemben. Bizonyos gyógyszerek elnyomják az immunrendszer működését, ezáltal szintén növelik a különböző fertőzések kockázatát. Az ilyen típusú készítmények szedése során ezért a beteg állapotának folyamatos nyomon követése indokolt.
A háttérben meghúzódó elváltozások nélkül is nap, mint nap komoly erőfeszítéseket igényel szervezetünk részéről az immunrendszer normális működésének fenntartása. A nem megfelelő életmód: étrend, kevés alvás és a rendszeres mozgás hiánya mellett a mindennapos stresszhelyzetek is próbára teszik védekező rendszerünket. A stressz immunrendszerre gyakorolt hatását több vizsgálat is alátámasztja. Sok más magyarázat közül az egyik, hogy a stresszhelyzetekben termelődő – és a vészhelyzethez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszó - kortizol hormon tartós, vagy túlzott mértékű terhelés esetén az immunrendszer működését gátolja. A fokozott stresszterhelés vérvizsgálattal is igazolható. A C-reaktív fehérje (CRP) az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje, jól és könnyen mérhető. A folyamat kezdetekor szintje hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan csökken, így segítségével könnyen lehet következtetni az immunrendszer működésére, vagy akár a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére. Az immunrendszer kimerülésének első jelei rendszerint a betegségek iránti fogékonyság növekedésében jelentkeznek.
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.