A „csókbetegség” elsősorban serdülők és fiatalok betegsége, cseppfertőzés útján terjed. Dr. Kádár János immunológustól, az Immunközpont főorvosától megtudhatjuk, hogy mi okozza, és hogyan kezelhetjük az influenzához hasonló tüneteket produkáló betegséget.
A „csókbetegség” elsősorban serdülők és fiatalok betegsége, cseppfertőzés útján terjed. Dr. Kádár János immunológustól, az Immunközpont főorvosától megtudhatjuk, hogy mi okozza, és hogyan kezelhetjük az influenzához hasonló tüneteket produkáló betegséget.
A betegség leginkább típusos formája az orvosi nevén fertőző mononucleosis, vagy Pfeiffer-féle mirigyláz, de a köznyelvben inkább csókbetegség néven terjedt el, mivel valóban ez a fertőzés átadásának egyik gyakori módja. Mégsem csak a szerelmesek betegsége, mivel egy rosszul elmosott pohár, vagy körbeadott vizes palack is könnyen a fertőzés forrása lehet. A betegséget többnyire egy Epstein-Barr nevű vírus okozza, ami a gamma-herpeszvírusok körébe tartozik. Kisebb százalékban más vírus is okozhat ilyet, így a citomegalovírus vagy a HIV.
A mononucleosis tünetei betegenként eltérő súlyossági fokban és formában jelentkezhetnek és fennállási idejük is egyénenként eltérő lehet. Vannak gyakorlatilag panaszmentes betegek, akik mégis hordozói a vírusnak, így tudtuk nélkül is továbbadhatják a fertőzést. A kórkép enyhébb megjelenési formája, ha a beteg gyengének érzi magát, esetleg rossz a közérzete, de a tünetei rövid idő alatt elmúlnak. Súlyosabb esetben influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek – nagyfokú gyengeség, elesettség érzés, fejfájás, láz, duzzadt nyirokmirigyek – melyek akár hetekig is fennállhatnak. A mononucleosis egyik legsúlyosabb formája, amikor a belső szervek – máj, vagy lép – megduzzadnak, hasfájás, hányás kíséri.
A felsorolt tünetek sokszínűsége és az egyéni eltérések gyakorisága miatt a betegség diagnózisára nem minden esetben kerül sor. Nagyrészt azért, mert mire az beteg orvoshoz kerül, már jobban van, vagy a tünetek meg is szűntek. Kezdeti stádiumban az influenza mellett a tünetek a tüszős mandulagyulladással is könnyen összetéveszthetők. A betegséget beazonosítani a laborvizsgálat segíthet, de kezdetben itt sem minden esetben láthatóak az eltérések.
Mivel a betegséget vírus okozza, így antibiotikum adására csak bakteriális felülfertőzés esetén van szükség, bár ez elég ritkának mondható. Ráadásul ilyenkor sem adható bármely antibiotikum. A legtöbb, amit a beteg a gyógyulásért tehet, a sok pihenés és a kiegyensúlyozott táplálkozás. Alapesetben nagyjából egy hónap vagy kicsit több idő, míg a betegség elmúlik, ezt követően pedig még több hetet is igénybe vehet, míg a nyirokcsomók visszahúzódnak. Az átvészelt betegség után emellett a fáradékonyság még hónapokon át is eltarthat.
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.