A C-reaktív protein szintje akkor emelkedik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy pontosan mit jelent ez, és mire kell figyelni a CRP érték kiértékelése kapcsán.
A C-reaktív protein egy olyan fehérje, ami a májban termelődik és innen kerül a keringésbe, így mérhető a CRP érték vérvizsgálattal. A máj akkor kezd C-reaktív protein termelésébe, ha a szervezet valahol gyulladást érzékel, vagyis nem a CRP okozza a betegséget, hanem jelzi a rendellenességet. Ez lehet egy felső légúti fertőzés által okozott akut gyulladás is, de krónikus betegség, például sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritisz) is.
Fertőzés esetén a CRP értéke pár óra leforgása alatt akár tízszeresére, vagy százszorosára is emelkedhet. Ez az érték a gyógyulás ütemével együtt fokozatosan le is csökken. Krónikus betegségek esetén azonban tartósan magas marad.
Az emelkedett CRP értéknek több oka lehet:
- fertőzés
- autoimmun betegségek (például rheumatoid arthritisz)
- daganatos elváltozás.
Lényegében minden olyan folyamat, amikor az immunológiai folyamatokban résztvevő sejtek aktivizálódnak. Megfigyelték, hogy a magas CRP egyben a szívbetegségek kialakulásának fokozott kockázatát is jelzi.
Az eredmények kiértékelésénél ugyan mindig a vizsgálatot végző laboratórium referenciaértékei az irányadók, de általánosságban elmondható, hogy 10mg/l érték alatt tekintjük a C-reaktív fehérje szintét normális tartományon belül, efelett – akár az 1000mg/l-t is elérheti – magas CRP értékről beszélünk.
Valójában nem ez okozza a tüneteket, hanem az aktív gyulladásos folyamat, amelynek során a CRP is magas – a kiváltó októl függően. Krónikusan emelkedett C-reaktív protein mellett az alábbi panaszok jelentkezhetnek:
- megmagyarázhatatlan kimerültség, erős fáradtságérzet
- hőemelkedés
- izomfájdalom, gyengeség és merevség
- fejfájás
- hányinger, emésztési zavarok
- álmatlanság
- akaratlan fogyás.
Akut esetben, ha a kiváltó ok például egy bakteriális fertőzés, az érintetteknél intenzívebb panaszok jelentkezhetnek:
- magas láz
- magas pulzus
- verejtékezés, hidegrázás
- szédülés.
Betegként ijesztő egy magas laborérték, magas CRP esetén is könnyen a legrosszabbra gondolhatunk, különösen, ha az internetet hívjuk segítségül a diagnózis megállapításához. Dr. Kádár János ezért óva inti a betegeket attól, hogy kizárólag a CRP értékre hagyatkozva messzemenő következtetéseket vonjanak le a betegségük helyzetéről vagy egészségi állapotukról.
A CRP érték hasznos információ, de önmagában nem elegendő adat a diagnózishoz. A CRP érték értelmezése kapcsán azt is figyelembe kell venni, hogy több tényező is befolyásolhatja a mennyiségét a szervezetben.
Az orvos éppen ezért általában több vizsgálatot is rendel a C-reaktív protein ellenőrzése mellett, így tudja az egyéb tényezőket is mérlegelni. A diagnózis megállapítása előtt pedig szükség lehet a CRP ismételt vizsgálatára, hogy az időközben bekövetkező változást figyelembe véve kapjon átfogó képet az egészségi állapotunkról.
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.