Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?
Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.
Autoimmun betegség – önmagát támadja az immunrendszer
Az immunrendszer védi a szervezetet, ha idegennek vagy rá veszélyesnek érzékel valamilyen szervezetbe kerülő anyagot, akkor támadást indít ellene, a szervezetben gyulladás jön létre. Légúti betegség esetén például a szervezetbe került vírus vagy baktérium ellen indít támadást. Autoimmun betegség fennállásakor azonban téves immunválasz miatt a szervezet saját sejtjei ellen indít támadást az immunrendszer. A gyulladás létrejöhet szervspecifikusan, vagyis egy adott szervet, vagy szisztémásan, az egész szervezetet érintően.
Szervspecifikus autoimmun betegség
Ebbe a csoportba tartoznak azok az autoimmun kórképek, melyek jellemzően egy adott szerv károsodásával járnak. Ide sorolható az autoimmun pajzsmirigybetegség, autoimmun hepatitisz (máj érintettség) vagy az 1-es típusú cukorbetegség (hasnyálmirigy érintettség) is.
Szisztémás autoimmun betegségek
Általánosságban igaz, hogy az ide sorolt betegségek kialakulásának pontos okait nem ismerjük. Elsősorban nőknél fordul elő és jellemző a családi halmozódás. Sokszervi érintettség áll fenn, vagyis a nemcsak egy adott szerv károsodásával jár, hanem az egész szervezetben panaszokat, elváltozásokat okoz. A tünetek időnként meg is szűnhetnek, aztán fellángolnak. Ezek az időszakok váltakozva követik egymást. A beteg hol jobban, hol rosszabbul van, mindez érezhetően negatívan befolyásolja az életminőségét.
A szisztémás autoimmun betegségek közé soroljuk az alábbi kórképeket:
- Szisztémás lupus erythematosus
- Rheumatoid arthritis
- Sjögren-betegség
- Kevert kötőszöveti betegség
- Gyulladásos izombetegségek
- Szisztémás szklerózis
- Bizonyos vaszkulitiszek
- Antifoszfolipid-szindróma
Fontos lenne a korai diagnózis
A szisztémás autoimmun betegségekre jellemző szerteágazó panaszok, a tünetmentes és tünetes időszakok váltakozása egyaránt megnehezíti a betegség korai felismerését. Az állapotromlás lelassításához és ahhoz, hogy a betegek életminősége javuljon, minél korábban meg kell kezdeni a kezelést. Ennek érdekében javasolt immunológushoz fordulni, ha az alábbi tünetek hosszabb ideje, vagy hullámzóan, panaszmentes időszakot követően időnként kiújulva jelentkeznek:
- Ismeretlen eredetű láz
- Raynaud-jelenség
- Szimmetrikus sokízületi gyulladás
- Szem-, szájszáradás
- Gyulladásos bőrtünetek
- Szimmetrikus izomfájdalom/izomgyengeség
- Visszatérő mellhártya, szívburok gyulladás
- Vizeletben fehérje
- Vérképeltérések
- Gyulladásra utaló laborparaméterek
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés kivizsgálásra
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
24 éves, férfi sportoló vagyok, egy éve derék panaszokkal, mióta sérvet kaptam egy emeléssel. Más izületi problémám nincs.
Régebben egy csontcintigráfiát még a gerincsérvem (L5-S1) miatt készítettek egy MR alapján észrevett kis haemangioma miatt, daganat kizárása céljából. A csontcintigráfia viszont az SI izületben kétoldali dúsulást mutatott ki, úgyhogy a sacroilietis gyanúja miatt reumatológus SI ízületi MR-t írt ki, továbbá egy HLA-B27 tesztet is kiírt. Autoimmunt szeretne kizárni.
Napok óta nem tudok aludni, mert gondolom, hogy Ankylosing Spondylitis-re gyanakszik, de igazából nem világosított fel, hogy ha HLA-B27 pozitív lesz, és az MR is sacroiliitis-t mutat majd ki, akkor mennyi az esélye annak, hogy autoimmun Ankylosing Spondylitis/Bechterew kór/Reaktív arthritis áll fent nálam? Elmondhatatlanul ideges vagyok.
Köszönöm válaszát.
Pár adatot hadd írjak le a vélemény előtt:
1./ a csont-scintigraphia fölöttébb megbízhatatlanul értékelhető diagnosztikai jelként, inkább csak az ismert sacroileitis aktivitásának megítélésére használatos;
2./ a HLA-B27 inkább csak népességi-statisztikai szinten értékelhető, nem jelentős diagnosztikai kritérium,
3./ a hagyományos immunvizsgálatok szinte sohasem pozitívak SNSA-ban.
Javaslom, akkor beszéljünk, ha meg van az MR vizsgálati lelete is.
Tisztelettel,
Kádár János dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Szakmai tapasztalat
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
