Fertőzések következtében a nyirokcsomók megduzzadnak, majd a betegség leküzdésével visszanyerik eredeti állapotukat. Aggodalomra ad okot, ha a nyirokcsomók megnagyobbodása látszólag ok nélkül következik be, vagy a fertőzés megszűnését követően, hetek alatt sem múlik el.
Fertőzések következtében a nyirokcsomók megduzzadnak, majd a betegség leküzdésével visszanyerik eredeti állapotukat. Aggodalomra ad okot, ha a nyirokcsomók megnagyobbodása látszólag ok nélkül következik be, vagy a fertőzés megszűnését követően, hetek alatt sem múlik el.
Az elszórtan, nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek száma 500-600 körüli a szervezetben – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Csoportokban megtalálhatóak a nyak, a hónalj, a has és az ágyék területén. A nyirokmirigyek az immunrendszer fontos részei, szűrő funkciót töltenek be, a fehérvérsejtek egyik típusának termelésével veszik fel a harcot a szervezetbe került kórokozókkal.
A nyirokcsomók normál mérete borsószem nagyságú, ám fertőzések, betegségek miatt akár üveggolyó méretűre, vagy még nagyobbra is növekedhetnek. A legtöbben a nyaki nyirokcsomókat ismerjük, ez a legkönnyebben tapintható, az orvos is ezt vizsgálja, a légúti fertőzéssel, torokfájással, vagy mandulagyulladás tüneteivel hozzá fordulunk. A nyirokcsomók közül ugyanis mindig az lép működésbe, amelyik a fertőzés helyéhez legközelebb esik.
A fejtetőt érintő fertőzések esetén a fej hátsó részén található nyirokcsomók mérete nő meg. A karon jelentkező, például bőrfertőzések a hónaljban; a lábak, vagy nemi szervek környékének fertőzései az ágyékban lévő nyirokmirigyek duzzanatát okozzák. Az egész szervezetet érintő megbetegedések, mint például az influenza, mononukleózis, vagy bárányhimlő pedig a test több pontján is megnagyobbodott nyirokcsomókat idézhet elő.
Bizonyos esetekben a daganatos sejtek a nyirokerekbe jutva jelezhetik a közelben kialakult rosszindulatú elváltozást is. Ilyenkor a megnagyobbodás sokkal lassabban jön létre, mint fertőzések esetében és rendszerint fájdalommal sem jár. Emlődaganat esetén a hónaljban jelentkező nagyobbodás, a torok területén kialakult daganatot a nyaki, a tüdődaganatot a szinte észrevehetetlen mellkasi, vagy hasi nyirokmirigyek megnagyobbodása jelzi. A nyirok-, vagy vérrendszert érintő daganatok pedig a test több pontján is okozhatják a nyirokcsomók duzzanatát.
A fertőzések lezajlását követő hetekben a nyirokmirigyek duzzanata csökken, visszahúzódnak eredeti méretükre. Ha ez mégsem következne be, vagy látszólag minden ok, a közelmúltban lezajlott betegség nélkül is megnagyobbodnak, akkor javasolt orvoshoz fordulni. A kezelés mindig a kiváltó ok függvényében, személyre szabottan történik.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Facebook oldal: Immunközpont
Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.