Aki rendszeresen fáradtnak, kimerültnek, kedvetlennek érzi magát, meglassult, nagy az alvásigénye, száraz a bőre, hullik a haja, esetleg hízik/nem tud fogyni, hiába figyel az étkezésére, székrekedésre hajlamos annak lehet, hogy Hashimoto-betegség miatt kialakult pajzsmirigy alulműködése van. Jó hír, hogy szakorvosi vizsgálattal ez könnyen felderíthető, a betegség tünetei pedig gyógyszeres kezeléssel és egészséges életmóddal jelentős mértékben enyhíthetők vagy megszüntethetők – magyarázza dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont munkatársa.
A Hashimoto-betegség (Hashimotho thyreoditis) a pajzsmirigy-alulműködés egyik leggyakoribb oka. Nevét Hasimoto Hakaru japán orvosról kapta, aki 1912-ben először írta le a krónikus pajzsmirigy-gyulladás kórképét. Ez a leggyakoribb autoimmun pajzsmirigybetegség, ami sokkal inkább érinti a nőket, mint a férfiakat: 25-30 felnőtt nő közül 1 szenved a betegség valamelyik formájában.
A Hashimoto-betegségben az immunrendszer hibásan idegenként érzékeli a pajzsmirigyet, pusztító sejteket toboroz a mirigyállományba, és antitesteket termel ellene. Ez a folyamat fokozatosan károsítja a pajzsmirigy sejtjeit, csökkentve a hormontermelést. Ennek következtében a betegeknél gyakori az alacsony pajzsmirigyhormon-szint. A Hashimoto-kór kezelésében jártas szakorvosok fizikális és vér-, valamint ultrahang-vizsgálattal egyértelműen meg tudják állapítani, hogy az alábbi tünetek hátterében valóban ez a betegség áll-e. Gyakori eset, hogy maga a gyulladással járó immunbetegség már „kialudt”, és csökkent hormontermelő képességgel járó pajzsmirigyet hagy maga után.
Mivel a pajzsmirigy a test egyik legfontosabb hormontermelő szerve, amely számos szervre és azok funkcióira hatással van, a pajzsmirigy működési zavarai sokféle tünetet okozhatnak. A pajzsmirigy alulműködés leggyakoribb tünetei közé tartozik
Hashimoto- thyreoditisben, vagy a betegség lezajlása után, a visszamaradt csökkent hormontermelőképesség esetén a betegeknek gyakran élethosszig tartó hormonpótló terápiára van szükségük levotiroxinnal (T4). Ezeket a hormonokat rendszeresen, pontosan az orvos utasításának megfelelő dózisban kell szedni. A pajzsmirigyhormon pótlása segít normalizálni a pajzsmirigy működését és csökkenteni a tüneteket. Nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni a hormonszinteket, és ha szükséges változtatni a gyógyszer adagolásán a betegség tüneteinek és a laboreredményeknek megfelelően – mondja dr. Kádár János.
A belgyógyász, immunológus ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a megfelelő gyógyszeres terápia mellett az életmód is fontos része a Hashimoto-betegek kezelésének. A tünetek enyhítéséhez nagyban hozzájárul az egészséges életmód: a megfelelő táplálkozás, a mozgás és a stressz lehetőség szerinti kerülése. Számos tanulmány hangsúlyozza a D-vitamin és a szelénpótlás előnyeit Hashimoto esetén. Specifikus étrend vagy diéta nem javasolt, azonban hasznos a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, illetve az állati eredetű táplálékokban szegény étrend a gyulladáscsökkentő hatás miatt.
Az egészséges táplálkozás, valamint a mozgás, az aktív életmód a súlyproblémákat is segíthet enyhíteni.
Kutatások azt mutatják, hogy gyulladáscsökkentő és antidepresszáns hatásuknak köszönhetően bizonyos étrendkiegészítők is képesek pozitívan befolyásolni a Hashimoto tüneteit, javítva ezzel az általános közérzetet. Mielőtt azonban bárki táplálékkiegészítők, gyógynövények vagy egyéb alternatív terápiák felé fordulna, feltétlenül konzultáljon a kezelőorvosával az esetleges negatív következmények elkerülése érdekében – hívja fel a figyelmet dr. Kádár János.
A Hashimoto-betegség, majd a kialakult pajzsmirigy alulműködés hosszú távú, rendszerint élethosszig tartó kezelést igényel. A rendszeres orvosi ellenőrzések és a pajzsmirigy hormonpótlás a tünetmentes élet alapja. A gyógyszeres terápia a megfelelő táplálkozással és életmóddal kiegészítve segít a pajzsmirigy működésének rendezésében, a gyulladásos folyamatok gátlásában és a tünetek enyhítésében is.
Rendelés típusa:
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.