A reumatoid arthritis (RA) autoimmun betegség, amely sokszor nem gyógyítható, de a tünetei kezelhetők, az állapotromlás lelassítható. A gyógyszerek mellett a kezelésben fontos szerepe van az életmódnak is, egy friss kutatás szerint a normál testsúly elérése és a dohányzás elhagyása is segíthet.
A reumatoid arthritis (RA) autoimmun betegség, amely sokszor nem gyógyítható, de a tünetei kezelhetők, az állapotromlás lelassítható. A gyógyszerek mellett a kezelésben fontos szerepe van az életmódnak is, egy friss kutatás szerint a normál testsúly elérése és a dohányzás elhagyása is segíthet.
A reumatoid arthritis egy gyulladásos kórkép, amelynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegnél így idővel megjelennek az idősebb korban gyakori kopásos eredetű fájdalmakhoz hasonló panaszok: az ízületek duzzanata, majd bekövetkezik azok deformitása is – jellemzi a betegség jellegzetes tüneteit dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. RA esetén ez azonban már fiatalabb korban is kialakulhat, általában 30-50 év között jelenik meg, nőknél gyakrabban.
Kezdeti stádiumban az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre:
– fájdalmas, duzzadt ízületek, melyek a test mindkét, jobb- és baloldalán egyaránt jelentkeznek, elsőként főleg a kezeken
– jellegzetes, de ritka tünet az idővel a bőr alatt kialakuló dudorok, főként a kézfejeken: a reumás csomók
– az ízületek reggeli, vagy hosszabb ülés után jelentkező merevsége
– fáradtság.
RA esetén azért fontos a mielőbbi diagnózis, mert így lehet megelőzni a betegség egyéb, ritkább megjelenési formáit és szövődményeit. Kezeletlen esetben az RA nemcsak az ízületeket károsítja, hanem a betegség elváltozásokat okoz a szemben – szemszárazság, jellegzetes tünet - emellett a szív- és érrendszeri panaszok, fertőzések és a tüdő kóros elváltozásainak kockázatát is nagymértékben növeli. A mai korszerű készítményekkel már a betegség következményeként korábban gyakran jelentkező mozgáskorlátozottság is kivédhető. A kezelés fontos része az ízületek kímélése, épp úgy, mint a rendszeresen végzett, célzott tornagyakorlatok.
Az életmódbeli tényezők fontosságára hívja fel a figyelmet a European League Against Rheumatism Annual Congress (EULAR 2016) reumatológiai kongresszuson ismertetett kutatás is. A kongresszuson elhangzottak alapján a betegség kezelésének célja a tünetek fellángolásának megelőzése, azonban sok esetben a korszerű terápiás lehetőségek ellenére sem sikerül tartós javulást elérni, a fejlett országokban pedig az érintettek 50%-a nem tud teljes munkaidős állást vállalni a betegsége miatt.
Az 1008 fő részvételével zajló vizsgálatok szerint a betegség korai stádiumában sokkal kisebb a tartós javulást elérők aránya a dohányzó és a túlsúlyos betegek közt. Egy nem dohányzó, normál BMI-vel rendelkező férfi esetében például 41% az esély, hogy a betegség első három évében tartós javulás érhető el, míg egy dohányzó, túlsúlyos betegnél ennek valószínűsége csak 15%. Hölgyeknél az első esetben 27%, dohányzó és túlsúlyos beteg esetén már csak 10% a tartós javulás esélye. Sokízületi gyulladás esetén tehát a normál testsúly elérése és a dohányzás abbahagyása fontos szerepet játszik a tünetmentesség elérésben.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Facebook oldal: Immunközpont
Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet
Rendelési helyszín:
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kiss Csaba rendkívül jártas az autoimmun ízületi gyulladások kezelésében. Amikor hozzá fordultam, meghallgatott minden panaszomat, és alaposan megvizsgált. Megértő és részletesen elmagyarázta a betegségem jellegét és a lehetséges kezelési lehetőségeket. A kezelési terv, amit kidolgozott számomra, hatékonyan enyhítette a fájdalmat és a gyulladást, és javította az életminőségem. Dr. Kiss Csaba hozzáértése a témában és figyelmessége egyedülálló! Teljes mértékben bízom benne, hogy a legjobb kezekbe kerültem.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.