A szisztémás lupus az egész szervezetet érintő autoimmun betegség. A betegek jelentős hányada fényérzékeny, az ultraviola sugarak 40-70 százalékuknál a tünetek súlyosbodását okozzák. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa a fényvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet.
A szisztémás lupus erythematosus (SLE) krónikus autoimmun-betegség, mely a belső szervek gyulladását és különböző mértékű károsodását okozhatja. Tünetei közé tartozhat a szimmetrikusan jelentkező, jellemzően a kisebb ízületeket érintő gyulladás, a láz, vagy hőemelkedés, és a laborvizsgálatok is különböző eltéréseket mutathatnak. A legjellemzőbb mégis az arcon megjelenő, pillangó alakú bőrpír. Hasonló tünetek a kézfejeken, a körömágyak körül is jelentkezhetnek, melyek a bőr fényérzékenysége miatt, a napfény hatására erősödhetnek; de az ultraviola sugarak nem csak a bőrtünetekre hatnak kedvezőtlenül. A napfény a betegek általános állapotát is ronthatja, a tünetek fellángolását okozhatja: láz, ízületi fájdalom jelentkezhet, a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok felerősödhetnek.
A fényérzékenység eltérő fokban jelentkezhet, de a megelőzést minden beteg számára egyaránt javasoljuk. A betegek figyelmét minden esetben felhívjuk arra, hogy fokozottan ügyeljenek a fényvédelemre. Minimum 30-as, vagy annál magasabb faktorszámú fényvédő krém használata javasolt télen napsütéses időben is, de az első tavaszi napsugarak megjelenésétől mindenképp, ha a szabadban tartózkodnak. Lényeges, hogy komplex védelmet nyújtó terméket válasszanak. Korábban úgy tartották ugyanis, hogy a lupusos betegekre csak a bőrégést okozó UV-B sugarak jelentenek veszélyt. Mára azonban bebizonyosodott, hogy az UV-A és UV-B sugarak egyaránt súlyosbíthatják a tüneteket. Ne feledjük, hogy a napvédő krémeknek legalább fél órára van szükségük ahhoz, hogy hatásukat kifejtsék, ezért indulás előtt, időben gondoljunk használatukra!
A kiütések, a lupus bőrtünetei a napnak leginkább kitett testrészeken – arcon,nyakon, mellkason, karokon, kéz- és lábfejeken – jelentkeznek, ezért ezeket a területeket érdemes a ruházattal is védeni a napsugaraktól. Ha munkájuk miatt, vagy egyéb okból a betegek az átlagosnál több időt kénytelenek a napon tölteni, érdemes UV-szűrő tulajdonságokkal bíró darabokkal bővíteni a ruhatárat, hogy a tünetek rosszabbodását elkerüljék. Bizonyos irodai gépek - fénymásoló, a halogén, vagy kompakt fénycsövek - is UV-fényt bocsátanak ki működés közben, de az ablak mellett ülve sem lehetnek biztonságban. Az irodában, autóban, vagy otthonokban is átjuthatnak a káros sugarak az ablaküvegen, ezért tanácsos árnyékolókat felszereltetni.
A szisztémás lupus nem gyógyítható, de az idejében megkezdett kezeléssel az állapotromlás és a szövődmények nagyobb eséllyel megelőzhetőek. A betegség kezelésének célja a gyulladásos folyamatok mérséklése, a szervkárosodások megelőzése. Erre szteroidok és immunmoduláns szerek szolgálhatnak. Tüneti szerként a bőrpanaszok enyhítésére kortikoszteroid tartalmú krémek javasolhatók. Bizonyos készítmények, gyógyszerek fényérzékenységet okozhatnak, így felerősíthetik a meglévő panaszokat. Érdemes ezért erről minden esetben a kezelőorvossal konzultálni – figyelmeztet dr. Kádár János. Említsük meg azt is, ha korábban nem tapasztaltuk, de most úgy érezzük, hogy a fény is ront az állapotunkon. Ilyen esetekben akár a gyógyszer cseréje is megoldást jelenthet.
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.