Hideg, zsibbadó ujjvégek, melyek hirtelen elfehérednek, később lilásra is színeződhetnek. Ha ezek a tünetek rendszeres időközönként ismétlődnek, akkor érdemes kivizsgáltatni, mert a háttérben több betegség is meghúzódhat. A kapillármikroszkóppal végzett vizsgálat fontos adatokat szolgáltathat a diagnózishoz és a beteg állapotának követéséhez.
A kapillármikroszkóppal az ujjak körömágy széli részét vizsgáljuk. A készülékben található speciális hideg halogén fényforrás mellett láthatóvá válik a bőr kapillárisrendszere. A kapillárishurok a bőrfelszínnel párhuzamosan fut, ezért itt jól látható, tanulmányozható.
A kapillárisok hajszálerek, az emberi szervezetben található legvékonyabb erek. A kapillárisokban keringő vér áramlását mikrocirkulációnak, vagy mikrokeringésnek nevezzük. Ez az a folyamat, amelyről a kapillármikroszkóp segítségével pontos képet kaphatunk.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.Kapcsolódó cikkünk
„Miért lettem autoimmun beteg?”
Az emberi szervezetben – a szaruhártyát kivéve – minden szövetben és szervben van mikrokeringés, ez biztosítja a megfelelő anyagcserét. Ha egy területen romlik a mikrokeringés, akkor az ott található sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, az érintett szövetek károsodása jön létre.
A vizsgálat elvégzése minden olyan betegség esetén javasolt, melynek diagnózisában, vagy nyomon követésében fontos információt szolgáltat a mikrokeringés állapotának felmérése: rossz vér- és oxigénellátással járó betegségek, vénás elégtelenség. A napi gyakorlatban a kapillármikroszkóp az esetek többségében az autoimmun betegségek – progresszív szisztémás szklerózis, Raynaud-jelenség - diagnosztikájához és követéséhez nyújt igen fontos információt.
Ha épp kivizsgálás alatt áll
A kapillármikroszkópos vizsgálat elvégzését tünetei alapján, bizonyos betegségek gyanúja esetén kezelőorvosa a diagnózis megállapításához javasolni fogja.
Ha már diagnosztizált beteg
A vizsgálat már diagnosztizált betegek esetén, utánkövetés céljából is hasznos. A kapillármikroszkóppal a hajszálerek állapotának változása nyomon követhető, az aktuális vizsgálat eredménye a korábbi képpel összevethető.
Panaszai vannak, de nem tudja, mi okozhatja
Amennyiben még nem áll kivizsgálás alatt, a vizsgálat elvégzése az alábbi tünetek esetén javasolt: hideg, zsibbadó ujjvégek, melyek hirtelen elfehérednek, később lilásra is színeződhetnek. Ha ezek a tünetek rendszeres időközönként ismétlődnek, akkor érdemes kivizsgáltatni, mert a háttérben több betegség is meghúzódhat. Idejében megkezdett terápiával az alapbetegség lefolyását is kedvezően tudjuk befolyásolni, de segítségével megelőzhetjük a romló vérkeringés által okozott olyan szövődményeket is, mint az ujjak elüszkösödése.
A felsorolt tünetek esetén jelentkezhetnek önállóan. Az ujjak elfehéredését a hideg, bizonyos gyógyszerek (pl. érösszehúzó hatásúak) szedése, vagy a stressz is előidézheti. A tünetek azonban gyakran valamilyen egyéb betegség meglétére hívják fel a figyelmet, vagy annak kísérő tüneteként is jelentkeznek. Ez leggyakrabban valamilyen autoimmun betegség, például szisztémás sclerosis, lupus, szkeloderma, reumás ízületi gyulladás, pajzsmirigy alulműködés, vagy érelmeszesedés.
A kapillármikroszkóppal az ujjak körömágy széli részét vizsgáljuk. A készülékben található speciális hideg halogén fényforrás mellett láthatóvá válik a bőr kapillárisrendszere. A mikroszkóppal a kapillárisok, vagy más néven hajszálerekben keringő vér áramlását tudjuk megfigyelni. Dr. Kádár Jánostól megtudtuk, hogy erre azért van szükség, mert ha itt a keringés nem megfelelő, akkor a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, az érintett szövetek károsodása jön létre. A vizsgálat közben a kezelőorvos az ujjak körömágy felőli részét tanulmányozza át mikroszkóp alatt. Ellenőrzi az itt található kapillárisok formáját, sűrűségét, vérteltségét. A vizsgálat elvégzése fájdalommentes. Előkészületet annyiban igényel, hogy elvégzése előtt 2 hétig nem szabad a körömágyat letolni, vagy visszavágni. A körmön lehetőleg ne legyen sem festék, sem zselé.
A vizsgálat elvégzése azért is fontos, mert idejében megkezdett terápiával az alapbetegség lefolyását is kedvezően tudjuk befolyásolni, és segítségével megelőzhetjük a romló vérkeringés által okozott olyan szövődményeket is, mint az ujjak elüszkösödése. A kapillármikroszkópos vizsgálat azonban nem csak a betegség diagnózisához nyújt segítséget, de a vizsgálat már diagnosztizált betegek esetén, utánkövetés céljából is hasznos. A kapillármikroszkóppal a hajszálerek állapotának változása nyomon követhető, az aktuális vizsgálat eredménye a korábbi képpel összevethető.
Kapilllármikroszkópos vizsgálatot dr. Kádár János immunológus végzi az Immunközpontban, Budapesten.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Kádár János
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.