Raynaud-kór és Raynaud-szindróma
A Raynaud-jelenség akkor jelentkezik, amikor valaki hideghatásnak van kitéve. Általában a végtagokon, leggyakrabban az kezeken jelenik meg, de az esetek 40%-ában a kézen és a lábon is lejátszódik a roham, nagyon ritka esetben csak a lábon jelenik meg.
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Átmeneti vérellátási zavar lép fel a végtag ujjaiban, mivel az ujjakban lévő verőerek, a kisebb oxigénben dús vért szállító erek és a bőrben található verő- és visszeres összekapcsolódások összehúzódnak. A Raynaud-jelenség jellemzője az ujjak elszíneződése, mely több fázisban jelentkezik. Elsőként a fehér fázis, hideg dermedt ujjakkal, öt perc keringésmegállást követően a fájdalommal járó kék fázis, végül a piros fázis, amely erős fájdalommal, fokozott érzészavarral és az ujjak kipirulásával jár.
A Raynaud-szindróma jelei
A jelenséget nem csak a hideg válthatja ki, hanem erős érzelmi behatás és a stressz is. Enyhébb esetében csak az első és harmadik fázis (fehér-piros) jelenik meg, súlyosabb formájában a kék is. A jelenség változó ideig állhat fenn, tíz perctől akár fél órán át is tarthat.
A Raynaud-jelenség három fázisa
-
elfehéredés
-
elkékülés - cyanosis
-
kipirulás - hyperaemia
A Raynaud jelenség, Raynaud-kór vagy Raynaud-szindróma?
A Raynaud-kór az elsődelges Raynaud betegség, a Raynaud-szindróma ugyanannak a betegségnek a másodlagos típusát nevesíti meg.
A Raynaud-szindróma két betegség együttes klinikai megjelenési formája. A végtagok verőérhálózat ereinek, illetve a bőr hőszabályozásáért felelős véredények rendellenessége. A betegség rohamokban jelentkezik, leggyakrabban a kéz ujjain, de a hüvelykujj csak ritkán érintett. Jellemzően szimetrikusan jelenik meg a kézfejeken. Két formáját különböztetjük meg, a primer és a szekunder Raynaud-szindrómát.
Primer Raynaud-betegség: ezt szokás egyszerű Raynaud-betegségnek vagy idiopáthiásnak is nevezni, de Raynaud-kór néven is ismert. Ebben az esetben a kór hátterében egyéb betegség nem mutatható ki, a színelváltozás szimmetrikusan jelenik meg. Genetikai hajlam, hormonális változások illetve környezeti hatások állhatnak a betegség mögött. Primer Raynaud betegség általában a tízes éveiben járóknál fordul elő, csak a betegek negyedénél jelenik meg 40 éves kor környékén. A tünetek enyhébben jelennek meg, mint a szekunder típusúnál, és a kor előrehaladtával enyhülnek is. Elsődleges Raynaud-betegséget csak akkor lehet diagnosztizálni, hogyha 2-3 éve fennálló tünetek és alapbetegségre nem derült fény. A tünetek megjelenése után folyamatos orvosi kontroll és laborvizsgálatok elvégzése szükséges. A C-reaktív protein szintje akkor emelkedik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy pontosan mit jelent ez, és mire kell figyelni a CRP érték kiértékelése kapcsán.Kapcsolódó cikkünk
Mi a C-reaktív protein, mit mutat a CRP érték?
Secunder Raynaud-betegség: vagyis Raynaud-szindróma. A betegség másodlagos típusánál egyéb betegség vagy gyógyszer mutatható ki a szindróma okozójaként. Tünetei gyakran egyoldalian jelentkeznek és erősebben, mint a primer típusúnál. A tünetek fokozottsága az érfalak károsodásához vezet és ilyenkor a Raynaud-szindróma alapbetegségekhez köthető (például: szisztémás lupusz eritematózusz, reumatoid artritisz), leggyakrabban szisztémás szklerózishoz (szkleroderma), amely esetén 95%-os a Raynaud-szindróma kialakulása. Általában az alapbetegség első jeleként jelenik meg a Raynaud-szindróma, ezért a tünetek megjelenése minden esetben az alapos és széleskörű orvosi kivizsgálást indikálja.
A Raynaud-szindróma és Raynaud-kór tünetei
Raynaud-szindróma esetén a végtagok elszíneződése figyelhető meg. Az elszíneződésnek három fázisa van, elfehéredés, elkékülés és kipirulás. Az elszíneződéshez rendszerint társul a kéz zsibbadása, bedagadása, érzéketlensége, az ujjak merevsége és erős égő érzés.
A Raynaud-szindróma okai
Szervezetünk a hidegre adott túlzott válaszreakciója a Raynaud-jelenség oka. Normál esetben hideg hatására a felszíni vérerek beszűkülnek és ezzel párhuzamosan a mélyebben futó vérerek kitágulnak, ez segíti a szervezet normál hőháztartásának fenntartását. Azonban Raynaud-jelenség esetében a szervezet túlzottan reagál, a szükségesnél jobban beszűkíti a felszíni ereket. A vér hiánya okozza az ujjak elszíneződését, mely a vérkeringés helyreállta után megszűnik.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Raynaud-szindróma kezelése
A napi gyakorlatban a kapillármikroszkópos vizsgálat a Raynaud-jelenség diagnosztikájához és követéséhez nyújt fontos információt.
A Raynaud-jelenség kezelése függ attól, hogy primer vagy secunder formájáról van-e szó. Minden esetben elsődleges a nem gyógyszeres kezelés. Ebben nagy szerepe van a hideg elleni védekezésnek (meleg és kényelmes ruházat a vérkeringés fenntartása érdekében). Továbbá fontos a kéz- és lábápolás és kerülni az érszűkítő hatású tevékenységet, így a dohányzás is. Raynaud-kór esetén – a háttérben álló okok hiányában – a tüneteket kell kezelni, amelyre gyógyszeres lehetőség van. Amennyiben Raynaud-szindrómáról van szó, úgy az alapbetegséget kell kezelni. Súlyosabb tünetek esetén értágítók szedése válhat szükségessé.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Téma szakértői
Prof. Dr. Balázs Csaba
belgyógyász, endokrinológus, immunológus
Dr. Halm Gabriella
belgyógyász, hematológus
Dr. Kádár János
belgyógyász, immunológus, infektológus
